Dr. Kádár János

belgyógyász-immunológus
+36 30 908 42 04
drkadarj@t-online.hu

Az immunológia vizsgálatról

Dr. Kádár János, belgyógyász-immunológus vagyok, a Szent László Kórház Infektológiai osztályának főorvosa, és rendelésemen a gyulladásos és autoimmun eredetű betegségek okainak feltárásában és a betegségek kezelésében nyújtok segítséget a hozzám fordulóknak.

A legtöbb interneten keresztül hozzám érkező páciensnek nehezen megoldható az esete, és már számos korábbi vizsgálaton átesett. Megvizsgálom a beteget, átnézem a leleteket, beszélgetünk. A betegeknek többnyire saját elképzeléseik vannak a panaszok okát illetően, esetleg valamilyen konkrét kérdésfeltevéssel érkeznek.

Sokszor azt kell eldönteni, hogy van-e a panaszoknak szervi oka, van-e a háttérben gyulladásos folyamat, és hogy az immunológiai vagy fertőző eredetű-e, valamint azt is, hogy mik a továbblépés lehetőségei. Meg tudjuk beszélni a további diagnosztikai eljárásokat, ill. hogy milyen gyógyszeres kezelés jöhet szóba. Azt is át szoktuk tekinteni, mik az egyes terápiás lehetőségek esetleges mellékhatásai, a kezelés várható időtartama, illetve amennyiben betegségről van szó, mi a prognózis.

Magánrendelésem több helyen van: a Budai Allergia Központban, a Medoc klinikán, az Istenhegyi Géndiagnosztikán, a Genium Családtervezési központban és a MOM Park Medical Centerben. Ezeken a helyeken további vizsgálati lehetőségeket is igénybe tudunk venni, ill. ki tudunk használni térítés ellenében. Ide tartoznak nagyon széles körű laboratóriumi vizsgálatok, röntgen, ultrahang ill. esetleg egyéb képalkotó vizsgálatok is.

Leggyakrabban az alábbi problémákkal és betegségekel foglalkozom: autoimmun és immun betegségek (SLE /lupus/, Sjögren, rheumatoid arthritis, myositis, scleroderma, progresszív szisztémás sclerosis), immunológiai rendszerbetegségek, szervspecifikus immunbetegségek (vesebetegség, bőrbetegség, ízületi gyulladás (gyulladásos derékpanaszok, a kisízületek panaszai), foltos hajhullás, bizonyos vérkép-eltérések, autoimmun eredetű pajzsmirigy gyulladás), ismeretlen eredetű láz vagy hőemelkedés, rossz közérzet, fáradékonyság, elhúzódó fertőző betegségek, gyulladásos folyamatok, vasculitisek.

Határterület az ismétlődő vetélés és infertilitás: ezekben a kérdésekben az immunológiai megfontolások egyre gyakrabban merülnek fel, és számos esetben merül fel az a kérdés, hogy van-e immunológiai folyamat a háttérben.

Előfordul, hogy szokatlan gyakoriságú felső légúti hurutos tünetek, elhúzódó náthás- vagy torokpanaszok, ismétlődő szájüregi aphták miatt kerül sor immunológiai vizsgálatra.

Az autoimmun- vagy fertőző eredetű megbetegedéseken túl készséggel konzultálok egyéb szokványos belgyógyászati betegségekkel kapcsolatosan is.

A Semmelweis Egyetem II. Belklinikáján 16 évet dolgoztam, ebből több mint öt évet osztályvezetőként, és igyekszem az eddigi tapasztalatokat hasznosítani.

Jellemző kérdések
  • Foltos hajhullás
  • Ismeretlen eredetű láz
  • Pajzsmirigy-gyulladás
  • Szisztémás lupusz
  • Derékfájás
  • Sjörgen-szindróma
  • Habituális vetélés
  • Góckeresés

Ezekben az esetekben a haj elvesztése valóban, szigorúan foltokban történik: a fejből egy-egy körülírt területén a haj kihullik, de amennyiben idejekorán sikerül megfelelő gyógymódot találni, a haj elvesztése nem végleges. Amennyiben a hajkorona megritkulása nem körülírt, a kihullás jellege megritkulás, akkor többnyire nincs helye az immunológiai kórkép kutatásának.

Amikor egy beteg hajhullás miatt fordul hozzám, akkor a panaszai rendszerint már hosszú ideje fennállnak, a beteg többnyire már megjárta az urológust, nőgyógyászt, fül-orr-gégészt, a fogorvost. Esetleg felnőtt kora ellenére mégis kivették a manduláját. Az esetek többségében a gyógyulás elmaradt.

Ahogyan segíteni tudok:

A beteg kikérdezésével és megvizsgálásával, a lelet áttanulmányozásával azt kell eldönteni, fennáll-e egyáltalán gyulladásos folyamat, pl., hogy a kiütéses kórkép nem allergiás eredetű-e mégis. Ha a fenti folyamat, valamely elhúzódó antigén-inger oki szerepe felmerül, át kell gondolni, milyen egyéb okok merülhetnek fel.

Sokszor a kiváltó okot nem is sikerül felderíteni, és nem marad már, mint a helyi, lokális immunológiai gátlás: lehet ugyanis olyan szert választani, mely a szervezet egészét nem érinti, szisztémás hatása nincs, mégis az alkalmazás helyén hatásos koncentráció alakítható ki. Sajnos a foltos hajhullás nem jelent egyértelműen kezelhető immunológiai folyamatot, de ilyen esetekben mindig érdemes kikérni immunológus szakorvos véleményét.

Az ismeretlen eredetű láz (angol rövidítése FUO) esetében többnyire arról van szó, hogy az elhúzódó láz vagy hőemelkedés oka vizsgálatok ellenére sem tisztázódik. A vizsgálatra jelentkezők igen panaszosak, sokszor belefáradtak már az utánajárásba.

Amikor a beteg emiatt kér tanácsot, a hozott lelet-paksaméta rendszerint már nagy: a szokványos, rutin vizsgálatok már megtörténtek. Így már készült mellkas röntgen, hasi ultrahang vizsgálat, számos laboratóriumi teszt, sokszor már jártak fül-orr-gégésznél; van, akinek a manduláját is kivették, és gyakori, hogy egy vagy több antibiotikumot kaptak. Jellemző a gyengeség, fáradékonyság, étvágytalanság, csökkent teljesítőképesség, a hurutos tünetek vagy éppenséggel az éjszakai verejtékezés.

Ahogyan segíteni tudok:

Először is tüzetesen át kell nézni a leleteket, ki kell kérdezni és meg kell vizsgálni a beteget. Azt kell eldönteni, van-e a háttérben gyulladásos folyamat, autoimmun betegség, esetleg fertőzés vagy daganat. Gyakori a gyorsult süllyedés, a vérszegénység, az alacsonyabb vasérték. Minél régebbi a panasz, annál kisebb a fertőzés valószínűsége.

Általában nem egzotikus betegség áll a háttérben, a kivizsgálás során a sürgősebb teendőt igénylő és gyakoribb betegségek keresése élvez előnyt.

Az esetek egy részében - akár negyedében is – sohasem derül ki a panasz oka, és az rendszerint idővel el is múlik. A betegvizsgálat is épít erre a tényre, amennyiben az ésszerű mértékig elvégzett tüzetes vizsgálatok nem visznek előre, sokszor javaslom azt a betegnek, hogy (enyhe tünetei kezelés mellett) várjunk, nézzük meg, mit hoz az idő, és csak időszakos kontrollt ajánlok: ha mégis baj lenne, csak „kivirágzik” valamilyen kórkép, amikor már könnyű rájönni.

A legtöbb esetben nagy orvosi veszély nincs, a panaszok azonban igen kellemetlenek.

A pajzsmirigy-gyulladás, közismert orvosi nevén Hashimoto thyroiditis, egy autoimmun betegség. A pajzsmirigy elhúzódó gyulladásáról van szó, mely általában fájdalommal nem jár, ma a folyamat sokszor észrevétlen is marad. A végeredmény a mirigysejtek pusztulása, a pajzsmirigy működésének végleges károsodása – a következmény az alulműködés (hypothyreosis). Miközben a gyulladás zajlik, vagyis az autoimmun betegség aktív, a pajzsmirigy működése átmenetileg fokozott is lehet, időszakos túlműködést látni. Majd a pajzsmirigy lassan „kiég”, marad a csökkent működés.

Különféle lehetőségeink vannak a betegség észlelésére: vérvizsgálat, mintavétel a pajzsmirigy szövetéből, izotóppal végzett kép készítése. Amennyiben a mirigysejt sorvadás már kialakult, gyulladásgátlás, az immunrendszer fékezése már nem szükséges: ilyenkor a kiesett hormontermelés pótlása a feladat. Ezzel is teljes értékű egyensúlyt lehet teremteni, megfelelő gyógyszerelés esetén nem rosszabbak az életkilátások, sem az életminőség. Ilyenkor az a célszerű, ha a beteget endokrinológus gondozza.

Jellegzetes esetben a betegek pajzsmirigy hormontermelési zavarral, gyulladásos folyamatokra utaló laborleletekkel jelentkeznek. Hőemelkedés, remegés, fokozott verejtékezés, szívdobogásérzés előfordul.

Ahogyan segíteni tudok:

A betegvizsgálat alkalmával azt kell eldöntenem, zajlik-e gyulladásos folyamat, vannak-e a vérben pajzsmirigy-ellenes ellenanyagok, a folyamat hol tart, éppen a gyulladás maximumán, amikor túlműködés zajlik, vagy a pajzsmirigy már pusztulni kezdett, így egyúttal hormonvizsgálatra is szükség van.

Gyakori, hogy a pajzsmirigy-gyulladáshoz más autoimmun betegségek társulnak, a beteg alapos kikérdezése, megvizsgálása, a leletek részletes áttekintése ezért is nagyon fontos.

A gyulladásos autoimmun betegség (SLE vagy lupusz) oka az immunrendszer szabályozási zavarában van. A típusos beteg fiatal nő: jellegzetes az ízületi gyulladás, láz vagy hőemelkedés, gyulladásra utaló laboratóriumi eltérés, kóros vizelet lelet, a napfény által provokált bőrtünetek. Több szerv is károsodhat: szív, tüdő, vese, bőr, ízület, vérképzés.

Az alábbi tünetek segítenek a betegség felismerésében: pillangó alakú arcpír, hámló kiütés az arcon, amely úgy néz ki, mint egy diszkosz, a bőr fényérzékenysége, ízületi gyulladás fájdalommal, reggeli ízületi merevséggel, mellhártyagyulladás, vesegyulladás (többnyire fehérje is van a vizeletben [proteinuria], vérszegénység és egyéb vérkép-eltérések, jellegzetes immunológiai leletek: pl. ANA pozitivitás, ds-DNA pozitivitás.

A betegséget spontán javulásokkal és visszaesésekkel járó időszakok jellemzik, de akár súlyos, életveszélyes állapot is kialakulhat. Az aktivitási hullámok alkalmával egyre több, újabb tünet jelenhet meg. A belső szervek érintettségével járó esetek alkotják a rosszabb prognózisú csoportot.

Az ízületek érintettsége igen gyakori (90%): ízületi gyulladás (arthritis), az ízület fáj, mozgása korlátozott, különösen jellemző a reggeli merevség, egyszerre leginkább több ízület érintett, maradandó deformitás ritkán alakul ki. A különböző nyálkahártyák, a szájpadlás, orrsövény ritkábban betegszenek meg.

Átmeneti hajhullást a beteget hozzávetőleg felén tapasztalni, a hajszálak elvékonyodhatnak, gyakori a foltokban jelentkező hajhullás.

A vesék érintettsége az életkilátások szempontjából alapvető fontosságú, a gondozás során a vese az egyik olyan szerv, amit okvetlenül ellenőrizni kell. A szív sokféleképpen is károsodhat, a betegség érintheti a szívburkot, a szívizmot, szívbillentyűket.

További információk az SLE betegek egyesületének honlapján érhetőek el: http://www.lupusz.hu

Ahogyan segíteni tudok:

Amikor olyan beteg jelentkezik nálam, akiben SLE gyanúja felmerül, gondosan át kell tanulmányozni a már meglevő leleteket, ki kell kérdeznem a beteget. Nagyon fontos, hogy a már elkészült, korábbi leleteit magával hozza. Elsősorban azt kell eldönteni, valóban fennáll-e lupusz. Ebben a kérdésben évek óta ismert nemzetközi pontrendszert szoktak alkalmazni. Amennyiben belső szerv érintett, a beteg a legjobb helyen a belgyógyász-immunológusnál van, azonban nagy számban fordulnak elő főként ízületi- vagy pl. bőrérintettséggel járó esetek is.

A kezelés célja a gyulladásos folyamatok mérséklése, a szervkárosodás kialakulásának megakadályozása. Erre mellékvesekéreg hormonok (szteroidok), egyéb immunmoduláns szerek szolgálhatnak. Nem lehet eleget emlegetni, hogy az SLE-s beteg számára mennyire javasolt a rendszeres orvosi ellenőrzés. Egyes laboratóriumi vizsgálatok már idejekorán utalhatnak a fellobbanásra. Külön gondot kell fordítani a családtervezésre, az immunológiai szempontból is megfelelő időszakok kiválasztására, a gyógyszerelés ilyenkor szükséges átalakítására.

A derékfájdalom vizsgálata, a diagnózis keresése és a beteg gondozása többnyire a reumatológus feladata. Vannak azonban olyan esetek, amikor a folyamat immunológiai eredetű, gyulladásos állapot következtében jönnek létre. A panaszok ilyekor nem terhelésre vagy bizonyos erőkifejtésre, testtartásra jelentkeznek, hanem például reggel, de az is lehetséges, hogy a beteg a fájdalom miatt egész éjjel szenved, rosszul alszik.

Reggelente merevek az ízületek, ez a reggeli merevség bejáratásra csökken, ez pedig olykor több órás is igénybe vesz. Jellemző a hőemelkedés, esetleg más nagyízületek fájdalma, fáradékonyság. Olykor a szegycsont menti ízületek is fájnak. Leginkább a keresztcsont-környéki, az ún. „sacroiliacalis” ízületek érintettek. Ennek felismerése azért is fontos, mert ez egy igen korai jelzés lehet, ugyanis ennek az ízületnek a gyulladása már önmagában sok mindent meghatároz, és előrevetít. A laboratóriumi vizsgálatok között gyulladásos paraméterek vannak, amennyiben pedig immunológiai vonatkozású laboradat készült, akkor az rendszerint nem kórjelző. A röntgen lelet akár fél éven át is negatív marad.

A fenti kórkép-csoportot, miután segítséget adó immunológiai lelet-eltérés nem kíséri, „szeronegatív” arthritisnek nevezik. Igen sokféle megjelenésű kórkép tartozik ide, és az orvosnak és a betegnek is gondot okoz, hogy nincs egy, cáfolhatatlan laboratóriumi vagy klinikai tünete, tehát a diagnózist az orvos tapasztalatára kell bízni. Ráadásul a kezelés hatása sem jelentkezik azonnal, így nagyon nehéz a gyógyszer eredményességét ellenőrizni.

Az orvosnak két ellentétes feladatnak kell megfelelnie: korai kezelés és biztos diagnózis. Amikor ugyanis a kórkép már biztos, sőt röntgen eltérések is vannak, a kezelés már nem lesz idejekorai – a diagnózis már elkésett. Miután a kórkép kialakulása lassú, sokszor ezért túl óvatosak is vagyunk, és a megfelelő, erélyes hatékonyságú gyógyszer adása elmarad.

Bizonyos jártasság, tapasztalat és bátorság kell tehát az ilyen betegségek korai diagnózisának megállapításához. Meglepően sok ilyen beteg van, sokuk az első időszakra elkallódik.

Hogyan tudok segíteni:

Amennyiben a derékfájás eredete a kisízületek gyulladása, vagy esetleg valamilyen rendszerbetegség első jeléről van szó, a legfontosabb teendő a gyulladásgátlás.

Ez nem csak azért fontos, mert így a beteg a fájdalomtól megszabadul – bár ez sem elhanyagolható szempont.

A fájdalom oka, hogy az ízületekben gyulladásos anyagcseretermékek keletkeznek, melyek előbb-utóbb, de pár hónap múltával igen gyakran az ízületi felszínt megrágják, így azon felmaródások jönnek létre. Ezt a pontot kell megelőzni, kivédeni, mert ilyenkor már csak korlátozottan lehet segíteni.

Amennyiben pedig rendszerbetegség egyik első jele a derékpanasz, az időben történt felismerésnek mérhetetlen előnyei vannak.

Gyulladásgátlásként ma elsősorban hathatós, aktív kezelést ajánlanak elsőként, így gyakran kell mellékvesekéreg-hormonokhoz, szteroidok adásához folyamodni. Ezt azután lassan, fokozatosan meg lehet vonni a betegtől – akár valamilyen egyéb, az immunrendszert más oldalról fékező szer adásával.

Csak arra tudom bíztatni a betegeket, hogy készüljenek gyulladásos állapotfelmérő vizsgálatok – ez leginkább egy egyszerű vérvételből áll – hogy az immunológiai természetű eseteket hamar észrevehessük.

A Sjögren szindróma, azaz a mirigyek csökkent nyáltermelése egy autoimmun betegség, a háttérben az immunrendszer szabályozási zavarával. Szemszárazság, szájszárazság, esetenként ízületi gyulladás (olyan, mint rheumatoid arthritisben) jellemzi, olykor több belső szervet is érint. Jellemző, hogy a nyálkahártyák benedvesítéséért felelős nyálmirigyei sorvadásnak indulnak, a beteg fáradékony-kimerült, esetleg hőemelkedése van, ízületei fájnak. A száraz nyálkahártyák sokkal sérülékenyebbek, kevésbé ellenállók a külső hatásokkal, fertőzésekkel szemben, ezért ezeken sajnos másodlagos gyulladások is létrejöhetnek.

A típusos beteg középkorú nő. A kórkép nem is olyan ritka, minden 100. embert érinti. Az esetek többsége igen lassú lefolyású, akár több évig is eltart, de vannak más autoimmun betegségekre is jellemző tünetekkel, kisér-gyulladással, izomgyulladással, tüdőérintettséggel, járó, fellángoló formák is. Sokszor kitapinthatók a megnagyobbodott nyirokcsomók, ritka esetben daganatos betegség is kialakulhat.

Ahogyan segíteni tudok:

Amikor olyan beteg jelentkezik nálam, akiben Sjögren szindróma gyanúja felmerül, gondosan át kell tanulmányozni a már meglevő leleteket, ki kell kérdeznem a beteget. Nagyon fontos, hogy a már elkészült, korábbi leleteit magával hozza. Elsősorban azt kell eldönteni, aktív-e a betegség. Nem érdemes ugyanis kezelni azokat az eseteket, amikor a betegség nyugvó, vagy kialudt, és csak a rombolás eredményével, az elsorvadt mirigyek csökkent nyáktermelésével állunk szemben. A kezelés célja a gyulladásos folyamatok mérséklése, a szervkárosodás kialakulásának megakadályozása. Erre mellékvesekéreg hormonok (szteroidok), egyéb immunmoduláns szerek szolgálhatnak. Nehezíti a kezelés melletti döntést, hogy az esetek nagy részében „a kedd alig rosszabb, mint a hétfő”, a betegség progressziója igen lassú.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a beteg számára mennyire javasolt a rendszeres orvosi ellenőrzés. Egyes laboratóriumi vizsgálatok már idejekorán utalhatnak a fellobbanásra, ha a beteg immunológiai hatású szert szed, annak hatásait és mellékhatásait is követni kell, időszakos ellenőrzésre a nyirokrendszer állapotának kontrollja miatt is szükség van. Általában évente 2-4 vizsgálatot szoktam javasolni. Ilyenkor vérvétel is történik, az eredményt kb. két hét múltán értékeljük.

A teherbeeséssel és a magzat kihordásával, a korai abortuszokkal kapcsolatos panaszokkal leghelyesebb elsőként nőgyógyászhoz fordulni. Az ismerhető vagy felderíthető immunológiai okok az eseteknek kis szeletét jelentik. Még ilyen esetekben is első lépés a megfelelő nőgyógyászati gondozás igénybe vétele – a szakma szabályai az immunológiai háttér vizsgálatát illetően világosak.

Az immunológiai okok közül legismertebb a placenta keringésének (mikrocirkulációjának) zavarához vezető véralvadási probléma, melynek hátterében autoantitestek állnak, melyek fokozott trombózis-készséghez vezetnek. A kórkép neve antifoszlopid-szindróma, a keringő ellenanyag pedig a lupus anticoaguláns, mely kialakulhat pl. egy ún. cardiolipin-ellenes antitest miatt is.

Az immunológiai okok másik csoportja jóval kevésbé kézzelfogható, ilyenkor szerepet játszhat pl. az anyai immunválaszt tompító vagy kiküszöbölő mechanizmusok károsodása, vagy a fokozott anyai immunválasz. A habituális vetélőknél az autoimmun betegségekben egyébként is rutinszerűen alkalmazott immunológiai vérvizsgálatokat végzik el. Esetleg szóba jöhet olyan kis adag szerrel végzett immunszuppresszió, mely az azonosítatlan immunológiai tényezőket esetleg kiküszöböli.

Létezhetnek olyan ritka genetikai összeférhetetlenségek a szülők között, a szülők hordozhatnak olyan „transzplantációs” jellemzőket, melyeknek következtében az anyai szervezet nem képes az idegen magzatai struktúrát sajátjaként felismerni.

Ahogyan segíteni tudok:

A belgyógyászati-immunológiai konzultációnak ilyen esetekben az alábbi feladatai vannak:

Elsőként azt igyekszem megítélni, nincs-e a családot kívánó nőnek mégis immunológiai rendszerbetegsége, amely esetleg egészen más irányú kezelést igényelhet. Amennyiben nincs szó semmilyen ismerhető betegségről, azt kell megbeszélnünk, milyen még nem vizsgált további diagnosztikai lehetőségek vannak, ezeket hol lehet elérni, mire lehet ezektől számítani. Vajon megtörténik-e a fogantatás? Eljutnak-e a férfi ivarsejtjei a petesejthez? Milyen további laborvizsgálatokra lehet még számítani?

Számos olyan esettel találkozni, amikor végülis semmiféle eltérést nem találni, mégsem sikerül a terhesség. Még ilyenkor is megkísérelhető kis dózisú aszpirin és heparin, multivitaminok adása, vagy esetleg lehetőség van kis dózisban szteroidok alkalmazására: utóbbi terápiát gyakran a petesejt-kilökődés után egy-két nappal, de legkésőbb a menses kimaradást követően el kell kezdeni.

Az infertilitás immunológiai vonatkozása biztosan egy olyan területe az orvoslásnak, amelyben még sok előrelépni való van, sok kutatás folyik és döntő előrelépésekre lehet még számítani.

A „góc” régi keletű elnevezés, és arra utalt, hogy a test viszonylag elzárt helyein (ilyenek pl. a mandulák, az orrmelléküregek, a fogak) a baktériumok tartósan életképesek maradnak, ez pedig kedvezőtlen immunológiai választ válthat ki. Így például ízületi gyulladások, hőemelkedés, hajhullás, veseproblémák, tartós kiütés, fáradékonyság, vagy adott esetben szemgyulladások jöhetnek létre.

Az immunrendszer valóban képes furcsa reakciókat adni az igazán elhúzódó ingerlésre, és távoli helyeken, biológiai szempontból haszontalan, nem célszerű vagy éppenséggel káros reakciók alakulhatnak ki. Ilyen inger lehet pl. vírushordozásban (hepatitis B vagy C vírus), autoimmun betegségben (a szervezet felismerő rendszere hibázik), szervátültetés vagy implantátum után, daganatos megbetegedésben vagy történetesen baktériumok hatására. Ez utóbbi lenne a fenti említett „góc”. Ez a baktériumhatásról szóló elképzelés virágkorát száz évvel ezelőtt élt.

Ahogyan segíteni tudok:

Amikor egy beteg „góckeresés” miatt, vagy azután fordul hozzám, akkor a betegsége és panaszai rendszerint már hosszú ideje fennállnak, a beteg többnyire már megjárta az urológust, nőgyógyászt, fül-orr-gégészt, a fogorvost. Esetleg felnőtt kora ellenére mégis kivették a manduláját.

Az esetek többségében azonban a gyógyulás elmaradt.

A beteg kikérdezésével és megvizsgálásával, a lelet áttanulmányozásával azt kell eldönteni, fennáll-e egyáltalán gyulladásos folyamat, pl., hogy a kiütéses kórkép nem allergiás eredetű-e mégis. Ha a fenti folyamat, valamely elhúzódó antigén-inger oki szerepe felmerül, át kell gondolni, milyen egyéb okok merülhetnek fel: vírus?, autoimmun betegség?, daganat? stb.

Sokszor, ha a kiváltó ok nem tisztázható nem marad más lehetőség, mint az alábbi két dolog:

1./ figyelmesen várakozni, hogy most már a betegséget nem „keresztmetszetében” (mindent, egyszerre) vizsgálni, hanem „hosszmetszetében”: vagyis arra várni, hogy a kórkép kissé kivirágzik, új tünetek segítenek a feltérképezésben. Az esetek nagyobbik felében ez sohasem következik be, és a kiváltó ok rejtve marad.
2./ az immunrendszert, így különösen a beteg életét megkeserítő immunológiai eredetű gyulladásos folyamatot – megfelelő megfigyelés és gondozás mellett – gyógyszeresen elnyomni.

Magamról

Kétgyermekes, 60 éves orvos vagyok, diplomámat 1980-ban szereztem.

Az orvosegyetemen 16 évet dolgoztam, mint betegellátó orvos, ott tanítottam és részt vettem a kutató munkában. Orvostanhallgatókat, szakorvos-jelölteket továbbra is tanítok. Az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézetben 1988-ban 1 évet dolgoztam. Egy évet dolgoztam az Egyesült Államokban. Akadémiai minősítést 1990-ben kaptam.

Azóta a Szent László Kórházban gyógyítok, jelenleg a kórház fertőző osztályán vagyok főorvos. Itt olyan belgyógyászati megbetegedésekkel foglalkozunk, melyeknek elsősorban fertőző vagy immunológiai (autoimmun) oka van. Péntek kivételével napi 2 órát rendelek reggelente a kórház ambulanciáján.

Magánrendelésem munkanapokon délután van, ill. pénteken reggel.

Tanulmányok:
---- Semmelweis Orvostudományi Egyetem (1974-1980)
Szakképesítések:
---- Belgyógyászat (1985.)
---- Immunológia és allergologia (1990.)
---- Fertőző betegségek (2000.)

Tudományos fokozat:
--- Orvostudomány kandidátusa, (1990)
Tagság:
---- Magyar Allergológiai Klinika és Immunológiai Társaság
---- Magyar Reprodukciós Immunológiai Társaság
---- Magyar Immunológiai Társaság
---- Magyar Belgyógyász Társaság
---- Magyar Nephrológiai Társaság
---- Magyar Infektológiai Társaság

Kapcsolat

Személyes konzultációra, magánrendelésre a megadott telefonszámon jelentkezhet be:
Telefon: +36 30 908 42 04
e-mail: drkadarj@t-online.hu

Budai Allergiaközpont, Immunközpont:
Hétfő 16:00-18:30
Cím 1015 Budapest, Ostrom u. 16.
Telefon +36 30 631 93 09
www.immunkozpont.hu

A MeDOC Egészségközpontban a magánrendelés:
Kedd 15:30–18:30
Cím 1133 Budapest, Visegrádi utca 74.
Telefon +361-783-6004
www.medocklinika.hu

Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban a rendelés:
Szerda 16:00–18:30
Cím 1125 Budapest Zalatnai utca 2.
Telefon +36 580 8660
gendiagnosztika.hu

Mom Park Medical Centerben a rendelés:
Csütörtök 16:00-19:00
Cím 1123 Budapest, Alkotás út 53. MOM Park II. emelet
Telefon +36 70 240 6666
www.mom-medical.com
E-mail: front.office@mom-medical.com

Istenhegy Magánklinikán a rendelési idő:
Péntek 07:00-09:00
Cím 1125 Budapest, Istenhegyi u 31/B.
Telefon +36 1 224-5424 és +36 1 224-5425
www.ihklinika.hu

ÁRAK »
A vizitre és a megbeszélésekre – a gondozásra kétféle út is rendelkezésre áll. Mindegyik megoldás esetén előjegyzésre van szükség.

Az OEP terhére végzett államilag finanszírozott szakrendelés a háziorvos vagy az illetékes társ-szakma orvosának beutalásával. A Bel-Immunológiai Szakrendelést vezetem a Szent László Kórházban. Bejelentkezés a Kórház központi számán. Az első konzultáció a legköltségesebb, ilyenkor a betegtől 18.000 forintot kérnek a diszpécser-pultnál, az ár azonban nem teljesen egységes. A további, a beteggel egyeztetésre kerülő javasolt eszközös, képalkotó vagy laboratóriumi vizsgálatok költségeit a biztosító nem viseli.